Megpróbálom tömören összefoglalni a dolgokat.
Az egész problémakör valószínűleg a színes képrögzítés és megjelenítés kezdetével született meg.
Az 1920-as évek végén állt neki William David Wright és John Guild a kisérleteknek. A feladat az volt, hogy a matematika nyelvén … Read More
Jelen írásomban az elektromos kamerák kínálta egyre tágabb fantasztikus beállítási lehetőségeinek gyakori félreértelmezésére szeretnék rávilágítani. Elsősorban gondolok itt a fényérzékenység, azaz ISO érték és a fehéregyensúly helyes beállításaira. Read More
További példákat mutatok arra, hogy milyen extrém beavatkozásokra lehet szükség ahhoz, hogy a kép mind időben, térben, mind színeiben a helyére kerüljön. Ez a cikk folytatása a korábbi Eső után köpönyeg írásomnak, amelyben ugyan úgy, mint most is Topolánszky Tamás: … Read More
Korábban szó esett már arról, hogy a digitális fényelés (és nem színkorrekció) elsődleges feladata a néző szemének vezetése snittről snittre, kiemelve azt a területet a képen, ahová a tekintetét várjuk. Elkél ez a segítség, főleg ha egy gyors vágású akcióban … Read More
Ez előzőekben lefektettük a digitális fényelés alapjait, s nagyjából a különbözőségét is meghatároztuk a színkorrekciótól. A következő példában tovább húzzuk a húrt, sokkal tovább, ennek a technológiának a jelenlegi határait súrolva! Read More
Sok bizonytalanság és felületes bizonyosság lengi körbe a Fényelés fogalmát.
„Én is szoktam fényelni Final Cutban az anyagot!” – hallom gyakran, amikor a téma szóba kerül. S valóban, minden forgatott anyag, amely vágásokból, időben és térben különböző felvételekből áll, elkerülhetetlen, … Read More
Elhatároztam, szakmai blogot fogok írni az utómunkáról, fényelésről, s az ezekhez kapcsolódó témákról, méghozzá magyar nyelven elsősorban azért, mert rendkívül hiányosak és felületesek a gyakran szakmainak nem igen nevezhető írások ebben a témában a mi nyelvünkön. Read More
