Image
Top
Válassz...
2014.10.02.

Tiszta Amerika!

Korábban szó esett már arról, hogy a digitális fényelés (és nem színkorrekció) elsődleges feladata a néző szemének vezetése snittről snittre, kiemelve azt a területet a képen, ahová a tekintetét várjuk. Elkél ez a segítség, főleg ha egy gyors vágású akcióban dús jelenetről van szó. Minden olyan snitt, ahol a vágást követően a nézőnek keresgetni kell a képen, hogy hová is nézzen, eltereli a figyelmét, megakasztja a folyamatosságot, nehezen értelmezhetővé téve a sztorit.

Ez a folyamat, már forgatás előtt elkezdődik – jobb esetben – a storyboard megalkotásával, ahol a film felsnittelése és azok plánozása megszületik, nem annyira jobb esetben, a forgatáson improvizálva. A forgatás végére azonban szükségszerűen megszületnek a plánok, s a snittek.

Nem akarok nagyon részletekbe menni, ám hatalmas jelentősége van a fókuszban lévő képterület kiemelésében a díszlet, a ruha, a smink megálmodóinak, a színek pontos megválasztásával és nem kevésbé az operatőrnek, világításnak is. No meg az optikának és a focus pullernek! 😉

Szóval a vágó a forgatott anyagot rendszerezi, válogatja, összerakja, verziókat gyárt, döntéseket hoz, továbbá rendszerint a storyboard és animatik hiánya miatt, a forgatáson elkövetett vágások közötti plánozási következetlenségekre megoldást keres, de a legfőbb célja csak egy lehet: a jelenetek egységének és a film egésze értelmezhetőségének a megteremtése.

Ideális esetben a “picture lock”, azaz a végleges vágat után kerül fényelésre az anyag. Ezt nyilván már megelőzhetik tesztek az operatőrrel, a rendezővel, vagy akár a vágóval is, aki adott esetben arra lehet például kíváncsi, hogy az általa vágás szempontjából legjobbnak ítélt snitt még “használható”-e, pl. expozícióban megfelelő-e.

A fent vázolt folyamat folytatása maga a digitális fényelés. Ismét hangsúlyozni szeretném a célokat: fókusz, folyamatosság és egység.

A fókuszt, azaz a képnek azt a területét, amelyet fontosnak tartunk, az alábbi módokon emelhetjük ki a képen digitális fényelés alkalmával:
-a luminancia, azaz a fényerő kontrasztjának növelésével
-a színek kontrasztjának növelésével
-a színtelítettség kontrasztjának növelésével

Az alábbiakban mindháromra mutatok példát.

Amit még tudni kell, hogy vannak olyan színek, amiktől nagyon csekély mértékben lehet eltérni. Ezek az emlékszínek. Emlékszín például a tégla-vörös, fű-zöld, ég-kék, narancs, citrom, emberi bőrszín, stb… Egy autó a képen lehet piros, vagy kék, de a fű már nem. Hasonlóképpen a szereplők bőrének a színe sem változtatható szabadon. Az arc természetes színének és összes részletének a lehető legjobb megőrzése talán a legfontosabb fényelői feladat.

A következő képeket Arthur Madsen: Five 2 című új fantasy könyvéhez készült traileréből válogattam össze. A rendező, Jimy J. Hollywood instrukciói kb. a következők voltak: “Nem szeretem a sárgát, az olyan magyar.” Ezen túl a könyv maga fantasy, így a trailernek színeiben is ezt a világot kell sugároznia.

Az alábbi példa alapanyagát Canon 5D szolgáltatta. A fehéregyensúly közel sem ideális, de erről és más, hasonló rendszeres hibákról, majd egy külön ennek a témának szentelt cikkben foglalkozok. A plánok és a világítás viszont rendkívüliek! A kamerák mögött Mayer Zoltán (H.S.C.) és Szín Róbert álltak, már ha a Canon 5D-jét kamerának lehet nevezni, mert színesnek ugyan színes, de a részleteket főleg a tömörítés miatt úgy mossa el, mint a nyári eső az aszfalton a krétarajzot, meg a fehéregyensúly…

De nem háborgok tovább ilyen technikai dolgokon…

Visszatérve az alábbi példára, a forgatott anyagon a szereplő bőrének színe is a fehéregyensúly áldozatává vállt, először ezt kellet rendbe rakni. Viszont ezzel meg is növekedett a színkontraszt, miszerint a bőr színe a háttér kékjének a komplementere. Amint ez megvalósult, a szereplő szinte kiugrik a képből. (Az érdekesség az, hogy amennyiben a forgatott anyag fehéregyensúlya rendbe lett volna akkor viszont a hátteret toltam volna el ugyan ilyen kékbe, hogy a színkontraszt a lehető legnagyobb legyen.) További finomítást igényelt még a háttérben lévő világos ablak intenzitása, amit lejjebb húztam, hogy ne legyen annyira hangsúlyos, ne vonja el a tekintetet.

Az alábbiakban hasonló átalakuláson megy keresztül a kép. Az utolsó változtatást a háttérben lévő srác fényerejének a csökkentése volt, hogy egyértelműen a lány arcára figyeljünk. Nyilván ezt fordítva is lehetett volna csinálni, ha a srác a snittben a főszereplő, akkor a lány arcát kellett volna lejjebb húzni, s akkor rögtön a hátul menekülő gyerekre esne a tekintet.

Az alábbiakban nem nagyon volt lehetőség az akció kiemeléshez a színkontraszt, vagy a szaturáció növelésére, annál inkább lehetett játszani a kép különböző területeinek a fényerejével. Miután rendbe raktam a fehéregyensúlyt és az ég színét, utolsó lépésként a túl világos égről áthelyeztem a fókuszt a futó kislányokra. A képek között váltogatva kiderül, hogy a változtatás még olyan csekély is, de nagy hatással van a képre.

Ennél a példánál azon túl, hogy a kéz bőrének a színét, a levelek zöldjét vissza kellet hozni a rossz fehéregyensúly miatt, ki kellett emelni a bogyót, mivel az lenne a központi eleme a képnek. Itt jól látszik hogy ezt nemcsak a színe kontrasztjának az emelésével, de a színtelítettség növelésével lehet elérni.

Kedves olvasó! Adj hangot a véleményednek, már ha van! Ha bármi kérdés felmerült benned, ne fojtsd magadba. Egy klikkel a facebook-os, vagy Google-ös azonosítóddal is regisztrálhatsz a fórumra, s máris hozzászólhatsz, kérdezhetsz, kritizálhatsz.

HOME Fórumok Tiszta Amerika!

Ennek a témakörnek tartalma 8 hozzászólás, 5 résztvevő. Utolsó frissítés:  Katyi Antal 2 éve, 7 hónapja telt el.

  • Szerző
    Bejegyzés
  • #855

    Korábban szó esett már arról, hogy a digitális fényelés (és nem színkorrekció) elsődleges feladata a néző szemének vezetése snittről snittre, kiemelve
    [See the full post at: Tiszta Amerika!]

  • #928

    Csaba Hegedűs
    Participant

    Szia! Nagyon tetszenek a cikkek. Az lenne a kérdésem, hogy tudnál majd írni a helyes expozícióról? Köszönöm.

  • #967

    Mindenképpen! Fent van a fontossági listám legelején, a fehéregyensúly problémakörével egyetemben! Szóval gyűjtöm, gyártom hozzá az anyagot. Előszóban annyit, hogy az elektromos kamerák nagy varázsa, hogy látszólag lehet állítani annak a “fényérzékenységét”, ISO számot lehet változtatni, de ez egy nagyon csalóka illúzió ám!
    Köszönöm a kérdésed!

  • #979

    Csaba Hegedűs
    Participant

    Tényleg az ISO is jó téma. Arra is kíváncsi leszek. Viszont van egy nagy kérdésem. A zajmentesítést, vagyis a noise reduction a Davinciben végzed el, vagy külön szoftverben?
    Köszönöm a választ!

  • #988

    A Resolve zajszűrése elég jó, és az esetek nagy részében megfelelő eredményt ad. Viszont, ha a zaj túl nagy, akkor nagyon sok részlet elveszik a képből, mivel alapvetően úgy működik, hogy az előtte-utána kockákat hasonlítja össze a jelenlegivel és egy beállítható különbségtartományban összetűnteti a képeket, Így a homogén felületekről eltűnik a zaj.

    Viszont ez nem mindig működik jól. Ráadásul legalább 2Gb-os, de inkább több, grafikus kártya szükségeltetik hozzá. A tuti zajszűrő, ami okosan is csinálja a dolgát az a Neat Video. (http://www.neatvideo.com/index.html). Ez képes arra is, hogy például szitáló esőt leszedjen a képről, végülis az is egyfajta zaj…

    De nem mindig szeretnénk zajmentes képet!

    A Red, vagy Alexa, ha jól van világítva, exponálva, az utolsó hajszálereket is összeszedi a szereplő arcáról. Ilyen részletesség alapvetően nem kívánja a zajt. Nem úgy más h264, vagy egyéb jpg alapú tömörítést használó kamerák, fényképezőgépek esetében. Itt a mosott részleteknek igazán jót tesz egy kis zaj, grain, mivel az legalább a részletesség érzetét adja. Érdemes megnézni a fenti példáknál nemcsak a fényelésben való változást az első és az utolsó képeken, hanem azt is, hogy az arcbőrök mennyire mosottak eredetileg, s a kis zaj hatására mennyire “rendbe” jönnek.

    Nincs olyan matematikai művelet, átalakítás, amely a kezdeti információhalomból többet adna vissza eredményül. Leginkább minden művelettel csökken az. Ez alól egy kis kibúvó a zaj, mivel az a részletesség érzetét adja a nézőnek. Az érzet,illúzió, meg elég nehezen megfogalmazható a matematika nyelvén….

    Hát valahogy így…

  • #1021

    Tatuska
    Participant

    Szia!

    Először is had köszönjem meg, hogy egy ilyen szakmai blogot indítottál. Abszolút hiánypótló!
    Nem igen jellemző kis hazánkban, hogy bárki bármilyen szakmából titkokat tarjon fel. Nyugaton ez is máshogy megy.
    Nagyon tetszenek az eddigi cikkek, témák. Csak így tovább, nagyon várom a folytatást!
    Azert írok ehhez a posthoz, mert én magam is Canon 5D-vel dolgozom.
    Annyi kérdésem had legyen, hogy sok helyen olvasom, hogy az 5D h.264 mov-ot átkonvertálják proress422-re és azzal kezdenek dolgozni. Amit azert nem értek, mert nem igazán tudom, hogy egy alapból gyenge minőségű h.264 kodekból hogyan lehetne jobb proress422? Erről tudnál valami felvilágosítást adni? Lehet en gondolom rosszul persze…
    Várom a további cikkeket is, további sok sikert!

  • #1022

    Szóval az alapigazság az, hogy egy adott adathalmazból semmilyen matematikai transzformációval több információt kinyerni nem lehet. Legjobb esetben megmarad az eredeti információtartalom, vagy átalakul veszteség nélkül. Ez a jó fényelés lényege is.

    Az 5D H264-es anyag átalakítása a ProRes244-re koncepció mögött az az egyszerű tény áll, hogy az Apple Final Cut szoftvere nem támogat minden saját .MOV codec-et, így a h264-et sem… Pedig hát mégiscsak saját formátum ez, de az Apple fejlesztői nem tesznek semmit azért, hogy ez megoldódjon…

    Ha nem Final Cut-ban dolgozol és annak a szoftvernek nincs problélmája ezzel, mint például a Premiernek sem, vagy a DaVinci Resolve-nak sem, akkor teljesen értelmetlen az átalakítás, csak információveszteséggel jár.

    Különben az utómunka, VFX és digitális fényelés számára elfogadhatatlan minden olyan tömörítés, ami adatvesztéssel jár.

    Jó témát adtál, nemsokára összerakom, leírom az ipari munkamenetet is, ami garantálja a információveszteség mentességet és ezáltal a legjobb minőségű végterméket…

    • A hozzászólás módosításra került: 2 éve, 8 hónapja telt el- Varga Zsolt Iván.
  • #1025

    Tatuska
    Participant

    Köszönöm a válaszod!

    Akkor mégsem vagyok annyira satu… Viszont a Final Cut Pro X elboldogul a h264 mov-al. Legalábbis én azzal vágok és utómunkázgatok. A Final Cut 7-nek kellett a ProRes422, de akkora file méreteket kaptam, hogy nem bírtam tároln őket. Így a FCPX-re váltottam. A sok jó mellett, azért van sok rossz hibája is, pro és kontra. Persze ez igaz az összes vágó, utómunka programra.

    Várom a további cikkeket!

    Üdv.

  • #1085

    Katyi Antal
    Participant

    A H264 vs ProRes vitához csak annyit: mindaddig amíg csak összerakod a fimet, valóban nincs értelme átalakítani az eredeti kamera h264-es fájlt ProRes-re. De ha fényelni akarod (vagy más FX munkához) szerintem már szükséges. Azzal hogy átalakítod valóban nem nyersz szebb képet, vagy több szín információt, de a már meglévőt átteszed egy nagyobb palettára – főleg ha a 8 bites h264-et egy 10 bites ProRes-re konvertálod. Az átkonvertált pixelek pl. színértéke ugyanaz marad, egy adott zöld ugynolyan színértkű zöld marad – de most jön a lényeg: ha én azt a zöldet a fényeléskor el akarom tolni egy más árnyalat felé, nem mindegy, hogy a nyers fájl mit enged meg. A H264-nél sokkal nagyobb ugrásokban lehet majd eltolni az illető színt, míg a ProRes-el sokkal finomabb lépésekben, vagyis sokkal több köztes árnyalattal, mint az eredeti H264-nél. Ez a gyakorlatban főleg ez extrémebb állításoknál jön elő – pl. a DaVinciben ha egy színt szeretnél a környezetéből kiemelni és kicseréni más színre, de mégis olvadjon be az eredeti környezetébe – itt a H264 hamar “elszakad”. Szóval, ha csak egy egyszerű fényelésről van szó, akkor én sem konvertálom ProRes-re, de ha már komolyabb helyre kell akkor föltétlenül. És ez érvényes minden fájlformátumra ami nem 422-es színmitavételezésű (pl. XDCaam EX fájlok).

Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.